Ez a kérdés mindig nagy vitákat generál a gekkós csoportokban, de van néhány bevált aljzat, amivel biztosan nem nyúlhatunk mellé. Habár én magam csak két fajtát próbáltam, de olvasva a nagy szakik tapasztalatait, le tudtam vonni a következtetéseket.
1. Homok:
A legáltalánosabb tévhit a leopárd gekkó tartóknál, hogy az állat alá homokot kell tenni. NEM HOMOKSIVATAGI ÁLLAT! Kősivatagban él, tehát a természetes közege a sziklás, köves talaj kevés növénnyel. Igaz, hogy nagyon jól mutat a terráriumban a homok, főleg ha kék, zöld, rózsaszín stb. Viszont ha minden áron homokot akarunk betenni az állatnak, akkor semmiképpen ne apró szemű, sivatagi homokot tegyünk be. A sódert, a folyami homokot pedig felejtsük el, de az a legjobb ha eszünkbe se jut ilyesmi.
Létezik direkt hüllők alá való emészthető, kalciumos homok, olyat válasszunk. Ha csak néhány hónapos a gekkó, akkor semmiképpen ne tegyünk alá homokot! Tartsuk papírtörlőn, amíg minimum fél éves nem lesz. A kis gekkók könnyen belélegezhetik a homokot, és ha új családtag, akkor felfedezés közben nyalogatni, "szagolgatni" fogja. Ha lenyeli a homokot, az bélelzáródáshoz és halálhoz vezethet. Fél évnél fiatalabb gekkóhoz semmiképp ne tegyünk semmilyen homokot, még ha emészthető, akkor se!
Sok idősebb gekkó is elkezdi enni a talajt, ha nem megfelelően vannak vitaminozva és kalciumozva az eleségállatok. Az ásványi anyag hiányt ösztönösen a talajból akarja fedezni, ami halálos kimenetelű is lehet, ha nem megfelelő homokot tettünk alá. Sok tenyésztő nem ajánlja a homokot, mert túl sok veszélyt rejthet. Ráadásul a speciális homok nem olcsó...
